Oroszok

A divatvilág legbájosabb alakja Miroszláva Duma: mindig őszinte a mosolya, és természetesen "pózol". Talán az is a titkainak egyike, hogy magassága (jóval) 16o cm alatt van, amit nagyon ügyesen használ, sőt kihasznál. Angyali arc, őzike szem, törékeny, kislányos alak. Nem, Miroszláva nem modell. Ő az, aki a másik oldalon mozgatja a szálakat, aki a kulisszák mögül és a nézőközönség soraiban figyeli és elemzi a divatvilág történéseit. Az orosz Haarper's Bazaar volt főszerkesztőjéről van szó, aki manapság szabadúszó újságíróként, divatkritikusként, és divattanácsadóként működik, egyéni stílusával a divatvilág egyik címszereplője, 'stílusikonja'.

Létezik egy iciripiciri kiállítás Szentendrén. Nem lenne nehéz hosszan beszélni róla, csak hogy érdemes-e... mert magyarázat nélkül is ugyanazt a hatást váltja ki az emberből. Hogy tudniillik csodák márpedig vannak!

Az elsőről, az első országosról és az első posztszovjet diáktüntetésről írok.

Az első komolyabb diáktüntetés 1876. december 6-án (azaz 18-án), Szentpétervárott volt, a Kazányi székesegyház előtti téren. 300-400 diák gyűlt össze, a rendőrség nem tudta megakadályozni a tüntetést, mert egy ügyes trükköt eszeltek ki a szervezők: Nyikoláj napján misét mondattak Nyikoláj Csernisevszkij tiszteletére (csak a keresztnevet kell bemondani, ezért nem derült ki, hogy a kényszermunkára ítélt filozófust éltetik), és amikor kiáramlott a tömeg a miséről, akkor kezdett gyújtóhangú beszédébe az akkor még ismeretlen bányamérnök hallgató, Georgij Plehanov. A beszéde Éljen a nép! Halál a cárokra! felkiáltásokkal végződött, mire a feldühödött nép és a közben kiérkező rendőrség szétverte a tüntetést, a szervezőket pedig letartóztatták. Plehanovnak sikerült elmenekülnie, viszont kénytelen volt emigrálni; forrófejű narodnyik diákból így lett később az orosz szociáldemokrácia megalapítója, de ez már egy másik történet. A székesegyház elé mindenesetre szökőkutat építettek és pázsitot telepítettek, hogy ne legyen a továbbiakban kedve senkinek itt gyülekezni; hiába, 1917-ig rendszeresen innen indultak a pétervári tüntetések. Ezek közül az 1901. március 4-ei, vérbe fagyasztott demonstráció emléke a Viszockij által is énekelt dalnak köszönhetően a mai napig él.

Múlt héten Moszkvában kiosztották az egyik legnevesebb orosz kortárs művészeti kitüntetésnek számító Kandinszkij-díjakat. A grúz származású orosz médiamogul, Salva Breusz által létrehozott díjat története során először megosztva ítélték meg az AES+F alkotócsoportnak és Grisa Bruszkin szobrásznak, akik így osztozni voltak kénytelenek a húszezer eurós díjon, a legjobb fiatal művész díját Dmitrij Venkov nyerte. Bár a díjra a Pussy Riot is pályázott a botrányos punkegyüttes még a legjobb harmincöt közé sem került be.

A tízezer eurós összeget bezsebelő harminckét éves Venkovot "Bezumnije podrazsatyeli" (vagyis Őrült utánozók) című félórás áldokumentumfilméért tüntették ki, mely egy fiktív a moszkvai autópálya körgyűrű mellett élő primitív, hulladékfeldolgozásból élő közösséget elemez, melynek a zaj miatt eltorzult kommunikációs formái és gépkultusza nagy izgalmat vált ki az őket elemző antropológusokból. A dokumentumfilmes eszköztárra építő film görbe tükröt tart a modern tudomány és azon belül is a vizuális antropológia elé.

November 28-tól január 6-ig tart az ortodox karácsonyi böjt, ami vallási-szellemi szempontból megegyezik az adventtel; régebben a magyarok is kisböjtnek hívták a karácsonyt megelőző időszakot. Nyilván vannak, akik szigorúan követik az előírásokat, de a hívők többsége számára a karácsonyi böjt jóval lazább a húsvétot megelőző nagyböjtnél. Konkrétan ez azt jelenti, hogy vodka helyett sör-bor-kvász, hús helyett hal, meg egy kis csirke, hiszen az igazából nagyranőtt tojás. A mi családunkat nehéz lenne valllásosnak tekinteni, mert nem az, viszont minden alkalmat megragadunk a gasztronómiai játszadozásra. Íme tehát a lazán értelmezett böjti menü, Olga néni receptjeivel megtámogatva.