Az olasz kommunista párt főtitkáráról elnevezett Volga-parti Sztavropol, vagyis Togliatti, az AvtoVAZ, illetve az ott előállított Zsigulikon túl még valamiről nevezetes: történetesen itt található a Hűség emlékműve, a peresztrojka óta a város első nem politikai okokból felállított szobra.



Az emlékművet – talán nem is annyira meglepő, hogy nem embernek - egy gazdáira váró németjuhásznak állították. A történet szerint 1995-ben a város egyik elkerülő útján (Juzsnoje sossze) a rendszeresen arra járók felfigyeltek egy kutyára, ami mindig az út ugyanazon részén tartózkodik, néha pedig az elhaladó járművek után veti magát. Hamar elterjedt a híre, s egyre többen kezdtek érdeklődni iránta. Kiderült, hogy ugyanezen évben egy szörnyű baleset történt a helyszínen, ahol egy házaspár (egyes verziók szerint friss házasok voltak) mindkét tagja életét vesztette, csak a velük utazó eb menekült meg csodával határos módon. A kutya nevét nem sikerült megtudni, ezért volt aki Vernijnek (oroszul hűséges), míg mások Kosztyiknak (a Konsztantyin név becézett alakja, ami görögül állandót, hűségest jelent) kezdték hívni. Először ólat építettek neki, majd rendszeresen ellátták élelemmel is. Többen is megpróbálták hazavinni, sikertelenül: újra visszament a baleset helyszínére hóban, szélben, viharban.


2002-ben sokak bánatára elpusztult az állat, s őrhelyére egy emléktáblát állítottak „A kutyának, aki megtanította nekünk mi a szeretet és a hűség.” felirattal. Ettől kezdve Kosztyik a város szimbólumává lett. Az emléktáblát sajnos gyakran megrongálták, s az időjárási viszontagságok sem kímélték. Ekkor egy civil kezdeményezés azzal az ötlettel állt elő, hogy állítsanak szobrot a hűséges ebnek. Persze csak egy nagy probléma volt: honnan vegyenek rá pénzt? Ebben a helyi Rotary klub segített, aminek az üzletemberek mellett több városvezető is tagja volt, többek között a polgármester-helyettes. Az így viszonylag rövid idő alatt összegyűlt negyed millió rubelből készült el a bronzszobor.


A mintegy másfél méteres szobor gránit alapon nyugszik, s úgy formázták, hogy a mellette elhaladónak az a benyomása, mintha utána fordulna az eb. Az átadásra 2003. június 1-jén került sor (ekkor volt Togliatti 266 éves). A polgármester-helyettes ekképpen méltatta a szobrot: „Minden városnak kell, hogy legyen szimbóluma. Koppenhágában a sellő, Brüsszelben a „közismert” kisfiú, nálunk, Togliattiban pedig a kutya, akinek a hűsége legendássá vált.” Mára az esküvők után kötelezően látogatandó látványosságá vált az emlékmű, az örök hűség és a boldog családi élet eléréséhez feltétlenül meg kell dörzsölni Kosztyik orrát.