A nyári uborkaszezon egyik legnagyobb botrányát kiváltó esemény Oroszországban a „gyerekek káros információktól való megóvása” fedőnevet viselő törvény elfogadása volt. A károsnak ítélt honlapok feketelistázása és törlése kapcsán azonban komoly politikai és szakmai aggályok merülnek fel. Az orosz Wikipedia például egynapos elsötétítéssel tiltakozott az internet cenzúrázására tett kísérlet ellen.

A gyerekek lelki egészségének megóvását tűzte zászlójára a „Liga a Biztonságos Internetért” akkor, amikor felhívta a törvényhozók figyelmét arra, hogy szükség van a káros tartalmú honlapok elleni állami harcra. A nemes cél mögött hamar felsorakoztak az Egységes Oroszország képviselői is, és júliusban elfogadták azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a három minisztérium illetékesei illetve a bíróságok is károsnak ítélhessenek honlapokat, amelyeket aztán a szolgáltatók kötelesek blokkolni.

Nem teljesen világos azonban mi minősül káros tartalomnak. A Liga eredeti javaslata szerint ilyen a gyerekpornó, az öngyilkosság és a drogok népszerűsítése, az istenkáromlás és a szélsőséges politikai propaganda is. Ez utóbbi két kategória azonban komoly jogi lehetőséget adhat a politikai cenzúrának, hiszen az akár önkényesen szélsőséges propagandának minősített ellenzéki tartalmakat is törlésre ítélheti.

Mihail Jakusev, az Orosz Elektronikus Kommunikációs Szövetség (RAESZ) tanácsának elnöke blogunknak nyilatkozva elmondta, hogy két komoly probléma is felmerül a törvénnyel kapcsolatban. Egyrészről a törvény veszélyeztetheti az internetes szólásszabadságot. A Budapest Conference on Cyberspace 2012 keretében hazánkba látogató Jakusev felhívta a figyelmet arra, hogy abban az esetben, ha a szélsőséges propaganda és az istenkáromlás is belekerülnek a végső törvényváltozatba, „az orosz internet-szabályozás az iránihoz és észak-koreaihoz válhat hasonlóvá”.

A másik probléma technikai jellegű. Még abban az esetben is, ha a törvény nem lesz politikai célokra használva, és a gyerekpornográfia elleni legitim harc marad az egyetlen célja kérdéses, hogyan lehet majd a törvény megfelelő végrehajtását garantálni. „A törvényt teljes titokban, a szektor kihagyásával, szakértők bevonása nélkül írták meg. Így állhatott elő az a helyzet, hogy nemcsak hogy nincsenek meg a technikai feltételei annak, hogy betartsák a törvényt, de annak áldozatául eshetnek olyan honlapok is, mint a Vkontakte.ru ami magasan a leglátogatottabb orosz nyelvű honlap” – tartja Jakusev.

A RAESZ egy több mint kilencven orosz IT-céget tömörítő lobbi-szervezet, olyan illusztris tagokkal, mint a Google Russia, Microsoft Russia vagy a Vkontakte. A RAESZ elhivatottan küzd az internetes önszabályozás elve mellett, amely a szervezet állásfoglalása szerint sokkal hatékonyabban tudná garantálni többek között a gyerekek védelmét is, mint a hamarosan hatályba lépő központosító új törvény. Jakusev kérdésünkre válaszolva elmondta, a RAESZ eddigi legnagyobb sikerének azt tartja, hogy a törvény kapcsán kirobbanó botrány hatására a RAESZ képviselőit hívták be tanácskozásra az Elnöki Adminisztrációhoz, és a szervezetet bízták meg a törvény végrehajtását biztosítani hivatott szabályozási terv kidolgozásával. Jakusev úgy ítéli meg, az, hogy a végső szabályozás mennyiben felel meg a RAESZ javaslatainak nem csak az IT-szektor és az internet-szabályozás szempontjából releváns, de egyben annak is a próbája, képesek-e piaci szereplők befolyásolni a Kreml politikáját. Bár Jakusev saját bevallása szerint optimista, a hatékony piaci érdekérvényesítés esélyeit valamelyest csökkenti, hogy a Távközlési és Tömegkommunikációs Miniszter-helyettes Alekszej Volin úgy nyilatkozott, „bár a RAESZ ajánlását megfontoljuk, nem esett szó arról, hogy a szervezet tollbamondása alapján írjuk át a törvényt”.