Az 1963-as születésű Natalja Nyegoda színészetet tanult a moszkvai Művész Színház stúdiójában Oleg Jefremovtól. Ahogy végzett 1986-ban, össze is jött a tanár úr fiával, a szintén színész Mihaillal. Az Ifjúsági Színházban kapott állást, de nagyon nem szerette, kiscsirkéket és malacokat kellett alakítania gyerekelőadásokon, kollégái hisztis, beképzelt nőszemélynek írták le akkoriban. Ezért is volt meglepő, hogy az elsőfilmes Vaszilij Pucsil miért rá osztotta az abszolút főszerepet, a címszerepet az 1988-as Kis Verában. Talán azért volt ilyen bátor a rendező, mert sem ő, sem senki más a forgatócsoportból nem gondolta, hogy a peresztrojka kultikus filmjét készítik, sokkal inkább egy rosszkedvű ifjúsági drámának fogta fel. De az is lehet, hogy látta Nyegoda előző (első) filmszerepét, a Holnap háború volt Zináját, aki rögtön az első jelenetben levetkőzik. Vagy az anyukája, aki rendező, protezsálta be. Ma már mindegy.
A bemutatás előtt a gyermek- és ifjúsági filmekre szakosodott mozi gépésze technikai próbát tartott, és az első óra után elájult: öreg szakiként sok mindent látott, de szexet szovjet ifjúsági filmen még nem. Igazából semmilyen szovjet filmen soha. Meg is mondta a rendezőnek, hogy nem hiszi, hogy engedélyezni fogják a forgalmazást. És valóban, a különböző bizottságok többször több körben kérték/utasították/sugalmazták, hogy vágja ki az ágyjeleneteket, és akkor a mozikban láthatja első rendezését. Pucsilnak az volt a szerencséje, hogy a glasznoszty és a peresztrojka betört a szovjet mozi világába, éppen kezdték elővenni az eddig betiltott filmeket, végül a csinyovnyikok nem mertek betiltani éppen 1988-ban egy új filmet.
A kis Vera, orosz nyelven, angol felirattal, teljes film
És ennek köszönheti főhősnőnk, Nyegoda is a hírnevét. Elhalmozták hazai és külföldi díjakkal, a nézők körében, vagyis az egész Szovjetunióban egyértelműen ő számított az elsőszámú szexszimbólumnak. A következő egy-két évben Nyegoda lubickolt a sikerekben: 1989-ben szerepel a Playboyban, 1991-ben a cannes-i zsűri(!) tagjának kérték fel, közben Gorbacsovval többször találkozik és megbeszélik a peresztrojka jövőjét (kinek, mi a siker, lehet választani). A film forgatása előtt pár nappal szakított Jefremovval, aztán a sikerre való tekintettel Mihail visszakönyörögte magát a kapcsolatba. Így együtt mentek ki Amerikába lakni. A hírnév és főleg a szexszimbólumság megakadályozta abban, hogy a kilencvenes évek elejének orosz rendezői benne lássák filmjük hősnőjét, féltek, hogy majd a közönséget nem az ő művészetük, hanem Natalja bájai érdeklik majd.
Natalja kezében a Lityeraturnaja Gazeta (kb. az orosz-szovjet ÉS)
Miután nem tudott angolul, az amerikai karrierről szőtt álmai hamar szertefoszlottak, szerepelt ugyan néhány filmben kint, de ezekben rendre oroszokat játszott, amivel nem is lenne baj, csak ezek nem voltak sikeres projektek, és a kilencvenes évek közepén már nem volt annyira érdekes orosznak lenni. Nyegoda közben férjhez ment (de nem Jefremovhoz), aztán elvált, így semmi nem tartotta vissza attól, hogy hazatérjen. Legközelebb 2003-ban szerepelt: egy tévéfilmben, ami a Kis Verának állít emléket.
Részlet a Kis Vera - 15 év múltán című dokumentumfilmből. Minden idők leghülyébb interjúkérdésére kell válaszolnia: "Ön kiért él?" Megküzd vele.
2009-ben végre újra orosz nagyjátékfilmben szerepel, a Бубен, барабан (Tamburin, dob) középkorú könyvtárosaként hitelesen alakítja a kilencvenes évek orosz viszonyaiba belevesző kisegzisztenciát, legalább ilyen formában bepótolta ezt az időszakot. A szerepért a legmagasabb orosz filmes kitüntetéseket kapja. Azóta megint semmi. Idén lesz 50 éves.
További Playboy-fotók róla: itt.
További képekért, filmrészletekért szeressen minket a facebook-oldalunkon.
Utolsó kommentek