Bármilyen furán hangzik, több első is van, és mindez az orosz történelem kacskaringóinak köszönhető. 

1.

Szépségversenyeket a 19. század végétől rendeztek Európában és az Egyesült Államokban, de se a cári, se a szovjet idők Oroszországa nem követte ezt a példát. Viszont a francia orosz emigráció a 20-as években elég nagy volt ahhoz (közel 200ezren éltek ott), hogy beindítsák a Мисс Россия versenyt. 1927-ben rendezték először, egy bizonyos Kira Szkljarova lett a győztes. Sajnos nem maradt fenn fotó róla. És miután elég zártkörűre sikerült a verseny, nem is biztos, hogy elfogadhatjuk Kirát igazi elsőnek. 1929-ben már az Иллюстрированная Россия (Illusztrált Oroszország) című emigráns képesújság szervezte a versenyt, két újítással: egyrészt neves zsűrit kértek fel, köztük olyanokat, mint Ivan Bunyint, az írót és Serge Lifart, a táncost, másrészt egész Európából lehetett jelentkezni a versenyre az emigránsoknak. Utóbbi kitételt olyannyira komolyan vették, hogy az 1929-es verseny első helyezettjét, Valentyina Ostermant végül kizárták, mert csak német útlevelet tudott felmutatni, orosz beutazóit nem. Így az első összorosz emrigáns szépségverseny győztese, és egyben az első orosz szépségkirálynő Irina Levitszkaja lett.

Irina Levitszkaja

A zsűri három dolgot pontozott: arc, alak, összbenyomás. Azt lehetne gondolni, hogy ebből következően viszonylag tiszta volt a verseny, azonban Marina Saljapina - a híres énekes lánya - visszaemlékezései alapján már árnyaltabban fogalmaznánk. Marina az 1931-es versenyről azt meséli el, hogy a zsűri futárt küldetett a lakására, hogy rábeszéljék az apját, hogy a lánya induljon el, mert az újság és így az egész emigráció érdeke az, hogy ő nyerjen. És így is lett.

Saljapin és lánya

Nem csodálkozhatunk tehát, hogy ugyan a mindenkori győztes képviselte Oroszországot a Miss Europa vetélkedőn, de nem győztek.  A Miss Europa szervezői arra nem is gondoltak, hogy szovjet-orosz nőket engedjenek be a versenybe, azt vizionálták, hogy Kollontaj majd feministákat küld illedelmes szépségek helyett. Egyszer mégiscsak nyert egy orosz nő: 1933-ban, kalandos körülmények között egy vilniusi lány, a 18 éves Tatyjana Maszlova eljutott Párizsba, ott elnyerte a Мисс Россия címet, majd Madridban, a spanyol, a francia és a magyar lányt megelőzve ő lett Miss Europa.

Egy holland fiatalember egész Vilniusig üldözte szerelmével, hófehér sportkocsija nem kis feltűnést keltett a városban, de Tatyjana hamar kiderítette, hogy a klasszikus zenéban járatlan, így kikosarazta kérőjét. Iratlan szabályként minden versenyző még abban az évben férjhez ment, így az orosz szépségekből hamarosan orosz feleségek lettek. A háború miatt 1939-ben véget érnek az emigrációs szépségversenyek és közel fél évszázadot kell várni arra, hogy valaki orosz szépségkirálynő legyen.

2.

A gorbacsovi lazulás idején a Szovjetunióban is rendeztek szépségversenyeket. Először 1988-ban a Moszkva szépe címért versengtek, nem csak moszkvai hölgyek. A győztes Marija Kalinyina saját elmondása szerint azért indult el, mert vonzotta a lehetőség, hogy a verseny főtámogatójának, a Burda magazin bundáját is felveheti magára. Ironikus, hogy a verseny után szinte azonnal Amerikába költözött Marija jelenleg jógaoktató, vegetáriánus és harcos állatvédő.

Képek a versenyről:

A győztes, Marija Kalinyina 1988-ban:

És 2012-ben:

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy 1987-ben egy próbaversenyt is rendeztek, amit Marija Glazovszakaja nyert meg, de nem találtam se a versenyről, sem a győztesről több információt. Egy próba és egy moszkvai választás után jöhetett a Miss Szovjetunió 1989-ben. Julia Szuhanova lett a cím birtokosa. Lendületből kivitték Amerikába, ahol egyik tévéműsorból a másikba rángatták, szovjet szépségként könnyű volt modellként munkához jutni. Jelenleg is New Yorkban él, üzletasszony lett, nem ment férjhez a dúsgazdag herceghez, csak barátok maradtak.

3.

Miss Oroszország igazából 1993-tól van, az első győztes és ezzel együtt az igazi első orosz szépségkirálynő:  a szentpétervári Anna Bajcsik, aki a verseny idején 16 éves volt. A szépségével nem kezdett semmit, inkább egyetemet végzett, egy darabig a tévében dolgozott, de rájött, hogy igazából az újságírás elmélete érdekli, főbb kutatási területe a tömegmédia genderaspektusa, jelenleg azt tanítja a pétervári egyetemen, a férje a tanszékvezető.

Az első orosz szépségkirálynő, aki világversenyen is győzött, Okszana Fjodorova. 2001-ben lett Oroszország szépe, rá egy évre a Miss Universe címet is elnyerte. De csak rövid ideig birtokolta a címet, mert néhány hónap után visszaadta. A hivatalos magyarázat szerint nem tudta összeegyeztetni a szakdolgozata megvédését (címe: A magándetektívek polgárjogi szabályozása Oroszországban) a címmel járó kötelezettségekkel, és ő inkább hivatásos rendőrnő szeretett volna lenni. A nemhivatalos verzió szerint nem kellett volna Howard Stern műsorában belemenni a szaftos részletekbe. Mindmáig az orosz bulvárlapok napi szintű főszereplője - szerencsére már szakított az orosz celebvilág legőszintétlenebb figurájával, Nyikolaj Baszkovval, viszont ebből született egy dal.

Okszana győzelme a szépségversenyen:

Howard Stern hírhedt interjúja:

A még hírhedtebb duett Baszkovval:

A dal címe: A szerelemnek igaza van