Oroszok

Oroszország hosszú, fagyos teleknek örvend, kiterjedt területének nagyobb részén a kontinentális éghajlat minden szépségével. Igaz, hideg van. Na és: a legkijózanítóbb pillanatokat élhetjük meg, ha a friss, csípős levegőre kilépve, a fagyos hóbuckákon egyensúlyozhatunk, a felsózott latyakban tapicskolhatunk, vagy a zuzmarás faágakban gyönyörködünk.

A városatyák komolyan hozzáláttak a moszkvai tömegközlekedés helyrepofozásához. Szergej Szobjanyin egyik nyilatkozatában úgy fogalmazott, bár a metró a moszkvaiak büszkesége, meglehetősen elmaradt a város növekedésétől, amit sürgősen orvosolni kell… ez nem jelent mást, mint másfélszeres bővítést: 2020-ig 150 km új szakasz, 70 új állomás, 7 új és 8 felújított járműtelep és három kibővített felszíni előcsarnok, ezzel az eddigi 305,7 km-es összhosszúság 451,2 km-re, az állomások száma pedig 185-ről 252-re ugrik.

A tervek 2022-ig

Születési ideje: 2006. Tartózkodási helye: Moszkva. Születési neve: Triumph Palace. A moszkvai klasszicista vagy sztálini ampír stílusban 1940 és 1950-es években emelt magasházakat szokás egyszerűbben "a hét nővér"-nek nevezni. 2006-ban újabb taggal bővült a család, őt szeretnénk most bemutatni.

Az elsőről, az első országosról és az első posztszovjet diáktüntetésről írok.

Az első komolyabb diáktüntetés 1876. december 6-án (azaz 18-án), Szentpétervárott volt, a Kazányi székesegyház előtti téren. 300-400 diák gyűlt össze, a rendőrség nem tudta megakadályozni a tüntetést, mert egy ügyes trükköt eszeltek ki a szervezők: Nyikoláj napján misét mondattak Nyikoláj Csernisevszkij tiszteletére (csak a keresztnevet kell bemondani, ezért nem derült ki, hogy a kényszermunkára ítélt filozófust éltetik), és amikor kiáramlott a tömeg a miséről, akkor kezdett gyújtóhangú beszédébe az akkor még ismeretlen bányamérnök hallgató, Georgij Plehanov. A beszéde Éljen a nép! Halál a cárokra! felkiáltásokkal végződött, mire a feldühödött nép és a közben kiérkező rendőrség szétverte a tüntetést, a szervezőket pedig letartóztatták. Plehanovnak sikerült elmenekülnie, viszont kénytelen volt emigrálni; forrófejű narodnyik diákból így lett később az orosz szociáldemokrácia megalapítója, de ez már egy másik történet. A székesegyház elé mindenesetre szökőkutat építettek és pázsitot telepítettek, hogy ne legyen a továbbiakban kedve senkinek itt gyülekezni; hiába, 1917-ig rendszeresen innen indultak a pétervári tüntetések. Ezek közül az 1901. március 4-ei, vérbe fagyasztott demonstráció emléke a Viszockij által is énekelt dalnak köszönhetően a mai napig él.

Miközben a szombati képgaléria összeállításomra készültem - egy kis beharangozó -, belefutottam egy száznyolc darabos képcsarnokba a moszkvai Nagyszínházról. Lenyűgözött. Csodálatos, részletgazdag képek, amikkel (ha nem is mind a száznyolccal) szeretném megerősíteni - illetve megalapozni - olvasóinkban az elhatározást, hogy érdemes élni a múlt héten említett lehetőséggel. Miszerint az Urániában élő közvetítést nézhetünk meg a két ünnep között, vagy jövő tavasszal egyenesen a Balsoj Tyeatr-ból.