A szamovár és a matrjoska mellett az orosz kultúra szimbólumaként tartjuk számon a balalajkát is. Ez az alapesetben háromhúros pengetős hangszer tényleg régóta meghatározza a népi mulatságokat, de az a balalajka, amit mindannyian ismerünk csak a 19. század végétől terjedt el. Igazából két embernek köszönheti a balalajka a mai kulturális jelentőségét és ezzel együtt a kinézetét. Egy bizonyos Vaszilij Andrejev volt az, aki családja, barátai és ismerősei legnagyobb megdöbbenésére azt az életcélt tűzte ki maga elé huszonévesen, az 1880-as évek közepén, hogy a nemesek és a polgárok által mélységesen lenézett, ha egyáltalán észrevett népi hangszert, a balalajkát népszerűvé és a koncerttermekben is elfogadottá teszi. Egy idős paraszttól, Antyip bácsitól tanult meg játszani, és az arisztokrata rokonság rosszalló megjegyzései közepette több évet arra szánt, hogy csiszolja a technikáját. 1884-ben Szamarában, 1886-ban Pétervárott próbálta ki magát közönség előtt, és a népi kultúrát éppen abban az időben felfedező úri szalonokban hatalmas sikereket ér el.

Ezen felbátorodva Andrejev hatalmas szervezőmunkába kezd: egyrészt kottákat ír tanulóknak, másrészt újfajta hangszereket készíttet pétervári mesterekkel, harmadrészt megalakítja a Balalajka Baráti Kört, amely 1888 március 20-án fel is lép Pétervárott - ezt tekinthetjük az első modern balalajkazenekar koncertnek. Az igazán zseniális húzás az volt Andrejev részéről, hogy meggyőzte a hadsereg vezetését arról, hogy taníthassa a katonazenekarokat és az érdeklődő katonákat balalajkázni. Hirtelen az egész országban, a hazatérő katonák jóvoltából kitört a balalajka láz. Óriási kereslet támadt lejegyzett nótákra és persze hangszerekre. A balalajkán egy dalt megtanulni percek kérdése, ez is a közkedveltség egyik oka. Az más kérdés, hogy komolyabb szintet - mint minden hangszeren - évek hosszú gyakorlásával lehet csak elérni, és iszonyúan gyors kéz kell hozzá.

Ez az a dal, amit minden balalajkásnak tudni kell

Itt jön a képbe történetünk másik főszereplője. Anderejev már addig is próbálkozik különféle hangszerkészítőkkel, de 1894-ben találkozik Szemjon Nalimovval, akivel egy évvel később létrehozzák a legendás balalajkakészítő műhelyt. A balalajka Stradivarijának is nevezett mester képes volt Andrejev álmait lefordítani a tárgyak nyelvére. Ahhoz, hogy valaki jó balalajkát készítsen egyaránt kell érteni fához, fémhez, lakkhoz és természetesen a zenéhez. Ha ezek a tudások megvannak már csak 10-20 év tapasztalat szükséges. Nalimov tehetségét mutatja, hogy az üzem működésének 5. évében már bronzéremet szerez az 1900-as párizsi világkiállításon, de az igazi remekműveket csak az 1910-es években készíti, egész pályafutása alatt összesen kb. 300-at. Számozott darabjai közül a legtöbbre a No. 102-es balalajkát tartják. 1910-ben Andrejev Angliában turnézik és olyan hihetetlen sikere van, hogy még abban az évben 40.000 balalajkát rendelnek az oroszoktól, Andrejevet is zabálják: egy időre még a fellépő frakkja is divatba jön, az egyik koncertjét meghallgató perzsa sah azonnal szerződtetni akarja, ekkor válik népszerűvé Angliában az általa előadott volgai hajóvontatók dala, az a bizonyos Эй, ухнем. Ha nem is ekkora, de hasonló sikerei vannak Franciaországban, Amerikában, ott lemezre is veszik  egy dalát. A balalajkagyártás eléri az évi 200ezres nagyságot, komoly biznisszé válik.

Nalimov szobra szülőfalujában, a komi Vilgortban

A legendás 102-es

Nalimov 1916-ban, Andrejev 1918-ban halt meg, a balalajka hőskora ezzel lezárult. A nagyüzemi balaljkakészítés mellett azért még mindig létezik az apáról fiúra szálló mesterség is, a komolyabb zenészek igényeit is ki kell elégíteni. Úgy tűnik, jelenleg újabb forradalmat él meg a hangszer, a népi és klasszikus zene világából kezd kitörni, egyre érdekesebb kísérleteket hallhatunk, pl. a dzsessz felé kacsingatva. És persze utoléri a világ összes népi hangszerét sújtó átok: popdalok, slágerek átiratai készülnek balalajkára, és csak nagyon kevés köztük az érdekes.

Alekszej Arhipovszkij saját szerzeményét adja elő

Tangóharmonika + Balalajka + Rammstein

További balalajka-dalokat a facebook-oldalunkra rakunk ki: http://www.facebook.com/oroszok