Oroszok

A The Village oldal arra volt kiváncsi, melyek voltak azok a szavak, amelyeket a frissen Oroszországba érkezők akarva-akaratlanul elsajátítottak, vagy éppen meg kellett tanulniuk. A megkérdezettek között találunk argentin spanyoltanárt, táncost, görög építészt, szingapúri egyetemistát, francia közgazdászt de kínai turistát is. Nézzük a véleményeket.

1-10: A számok még a szavaknál is fontosabbak Moszkvában, kiváltképp, ha taxiznak, s főleg, ha maszek taxissal, ún. császtnyikkal (частник) utaznak. Más országokhoz hasonlóan a külföldiekről gyakran itt is több bőrt próbálnak lehúzni, így érdemes megállapodni előre az összegben. Ha nem is szeretnének oroszul tanulni, a cirill ábécé ismerete azért jól jöhet, hisz sokhelyütt csak cirill betűkkel írják ki az utcaneveket.

Akkor most merre?

Markus Forster, a jekatyerinburgi német konzul bár foglalkozását tekintve diplomata, a szíve mélyén cowboy. Saját country-zenét népszerűsítő heti műsora van a helyi rádión.

Dobd el a netet, és bérelj egy helyet a Puskin moziban csütörtöktől, mert fejestül beterít az orosz újhullám. A filmek egyenesen Szocsiból érkeztek, az új alkotóknak szervezett filmfesztivál, a Kinotavr 2o12-es válogatásából, illetve néhány korábbi, és egy bónusz alkotás: a Ködben most indul országos útjára filmpremierként.

"Ismeretlen rendezők, részben ismeretlen színészek, és úgy tűnik, hogy a tavalyi, 2o12-es évben egy olyan erős mezőny jelentkezett szinte egy időben, hogy az felér egy forradalommal itt a filmművészetben." - Répás Ágnessel beszélgettem az orosz filmnapokat szervező Budapest Filmtől.

Az élet gyakran bebizonyítja, hogy igaz a kínai tanmese, mely szerint amit ma tragédiának élünk meg, azt lehet, hogy holnap már adománynak látjuk. Effélét éltem meg hétvégén, amikor egész délután a számítógép előtt ülve, orosz muffokat keresve a világhálón azt gondoltam, hogy azért ez mégiscsak túlzás. Ma mégis hálás vagyok a feladatért, ami elvezetett egy édes, idős orosz úrhoz, egy igazi különchöz, Szláva Zájcevhez.

Nehéz dolga van annak, aki újat akar mutatni a szentpétervári turistalátványosságok képi megjelenítésében. A Téli Palota, az Auróra, a Nyevszkij proszpekt és a többi nevezetesség minden szemszögből, az év minden egyes napján, művészien és dokumentarista stílusban, ezerféleképpen le lett rajzolva, festve, fotózva, filmezve, videózva.

Vitalij Szokolovszkij gondolt egy merészet és megvalósította a Táncoló Pétervár fotósorozatot - mondhatnánk, ha nem tudnánk, hogy igazából lemásolt egy hasonló projektet, amit Jordan Matter szervezett az USA városaiban. Sebaj, ettől még jól néz ki és valóban megújítja a városfotózást, Pétervár tényleg izgalmasabbnak tűnik így - és néha ennyi is elég. Szokolovszkij az elmúlt két évben készítette a képeit, most éppen ki is állították az összeállítás legjobb darabjait a város közepén. Az eredeti koncepciótól - táncosok hétköznapi helyzetekben, "közöttünk" - erősen elmozdult az imitáció felé, de ezzel sincs gond, mert az igazi főszereplő, a város hitelesen alakítja magát.