Oroszok

Az autó bizony státuszszimbólum. De hogy a XX. század első felében az volt, az bizonyos. Az alábbiakban nyomon követjük Sztálin autóparkjának sokszor kalandos történetét és változását: a cári kocsiktól, a Lenin által favorizált, de Sztálin ízlésének kevéssé megfelelő Rolls-Royce-on át egészen a 40-es és 50-es évek amerikai benzintemetőiig, amiből a szovjet birodalmi limuzin is kifejlődött.

Sztálin első autóját nemzetiségügyi biztosként kapta, ez nem volt más, mint egy 1914-es, 6 hengeres 30 LE-s Vauxhall, amit eredetileg az utolsó orosz cár, II. Miklós özvegy édesanyja számára rendeltek egyenesen Angliából. A februári forradalom után az inkább történészként, mint politikusként kiemelkedő Miljukov kapta meg, s még néhányszor gazdát cserélve került a későbbi generalisszimuszhoz.

Vauxhall

A mindent elsöprő szerelemről másnak Rómeó és Júlia jut eszébe, nekem Anna Karenina. A szenvedélyről sokan Sharon Stone-ra asszociálnak az Elemi ösztönből, én Tatjana-ra az Anyeginből. A hűségről nekem nem Lessie, hanem Fekete fülű fehér Bim ugrik be elsőre. Többségük (a háromból kettő) belehal kínzó érzelmeibe. Számomra ez természetesen nem arról szól, hogy ennyire gyengék lennének, hanem ellenkezőleg. Saját tapasztalataim szerint az oroszok erősek, bátrak, bevállalósak. Legalábbis, ami az érzelmeket illeti, mindenképpen.

A Szovjetunió Svájcban is menő téma. A mai bejegyzést Christian Kracht (1966-) kortárs svájci író és újságíró 2008-ban publikált Itt leszek napfényben és árnyékban c. harmadik regényének, antiutópiájának, alternatív világtörténetének szenteljük.

Kracht édesapja évekig az Axel-Springer konszern fejese volt, így anyagi gondok nem igen fenyegették: Svájcban, az USA-ban, Kanadában és Dél-Franciaországban különböző jó hírű nemzetközi internátusokban cseperedett. Tanulmányai elvégzését követően szerkesztőként és tudósítóként dolgozott több lapnál (Spiegel, FAZ). Ezek után talán nem meglepő, hogy egy magát igazi kozmopolitának valló íróval van dolgunk.

"A kommunalka a szovjet élet kiváló metaforája: a kommunalkában ugyanis lehetetlen az élet, ugyanakkor másféle élet sem lehetséges, mert a kommunalkából gyakorlatilag nem lehet elköltözni. Ez a kombináció tehát, hogy így élni lehetetlen, de másképp élni is lehetetlen, nagyon pontosan leírja a szovjet életszituációt. A szovjet élet egyéb formái, mint például a láger, nem egyebek, mint a kommunalka különböző megjelenési módjai. Azt hiszem, egy nyugati ember egyszerűen képtelen felfogni, hogyan tudják emberek saját magukat ilyen kínlódásra, ilyen tömeglétre kárhoztatni: volt módom erről megbizonyosodni, amikor nyugaton kommunalka-installációkat csináltam. Hogy mindenki egy konyhában főzzön, egy vécére járjon: ez egyszerűen nem fért bele az emberek fejébe.
A kommunalka centrális tere a folyosó és a konyha. A folyosón minden kitudódik, ami a szomszédoknál zajlik. A konyha viszont nem egyszerűen a főzés helyszíne, hanem afféle agóra, ahol a köz ügyeit megtárgyalják, ahol a lakókat érintő döntéseket hozzák, ahol a hatalom képviselőivel találkoznak. De ez egyúttal a civakodások, veszekedések és megbánások tere is." Ilja Kabakov

Francoise Huguier: Kommunalka, 2008

Európa más országaiban május 8., Oroszországban és a szovjet utódállamokban május 9. a második világháború európai szakaszának lezárását jelző dátum, amit a Győzelem Napjaként emlegetnek. 2008 óta a Vörös téren ismét van katonai felvonulás, Putyin elnökként integethet a menetelőknek, a veteránoknak és az emlékezetpolitikai esemény többi látogatójának. Én a magam részéről másként ünnepelek: megnézem a kedvenc szovjet háborús filmjeimet. Igazából kíváncsi is vagyok, hogy az utóbbi idők harcos-ufós-partraszállós megamozijai után hatnak-e még ezek a finomabb szövésű történetek.

Szállnak a darvak , 1957

fekete-fehér, rendezte: Mihail Kalatozov, főszereplők: Tatyjana Szamojlova, Alekszej Batalov

Imdb: 8,2

Az 1958-as cannes-i fesztivál Arany Pálmáját elnyerő filmben nincs csatajelenet, lövés is csak egy, a hátországban játszódó melodrámáé a főszerep. Annyira, hogy a filmben nem hangzik el, hogy fasiszták, sem az, hogy kommunisták.