Oroszok

Plombir, krembrjulé, eszkimo a klasszikus kedvencek, amiket néhány kopejkáért lehetett venni (ha éppen volt) a sarki kioszkban, vagy csak úgy az árusnál az utcán egy kartondobozból. A szovjet fagylaltkészítés remekei ezek, melyek rengeteg tejszínből készültek édesen, vanília ízben, vagy éppen igazi étcsokival. Természetesen ma is megtalálhatóak, rengeteg gyártó forgalmazza őket, ennek megfelelően a minőségük sem egyforma. Időnként ugyan sikerül rátalálnom a régi ízre, mégis kiváncsi voltam, honnan erednek, és vajon otthon el tudom-e készíteni őket a nyári fagyiszezon utolsó napjaiban. Találtam néhány izgalmas receptet, voilá:

Eszkimo

Az eszkimo története három szálon fut, két szál a húszas évek Amerikájába vezet, a harmadik Franciaországba, ugyancsak erre az időszakra (egy moziban árultak csokoládéba burkolt fagylalt briketteket, az eszkimókról szóló film vetítése idején). A Szovjetunióban 1937-ben jelent meg, és talán a mai napig a legnépszerűbb fagylalt. Ismertetőjegye: tejszínes-krémes állagú fagylalt fapálcikán, finom csokoládéba burkolva. Ezt a receptet könnyebb elkészíteni, mint azt gondolnánk. Megosztom a kedvenc francia eskimo házi receptem, ami talán már nem is igazi fagylalt, itt. És persze innen rendelnék sokat.

Nyáron, egy alkalommal említést tettem az orosz turista meghatódottságáról azon, hogy Budapesten lehet… és tessék. Itt a bizonyíték. Egy fiatal - és rendkívül népszerű - orosz fotó-blogger, Ilja Varlamov budapesti látogatásáról harsog a blogger világ. Úgy értem, több írásban is megemlítik. A fiatalember majdnem negyven közzétett képe közül válogattam párat, és a látogató idegen kedves, bájos kommentjeihez hozzátettem sajátomat. Úgy néz ki, nem mindenben értünk egyet, de én is imádom Budapestet, és engem is meghat, hogy itt lehetek!

Szeptember 7-én 200 éves a borogyinói csata, a napóleoni és a tizenkilencedik századi háborúk egyik legvéresebb ütközete. Az évforduló meglehetősen jó alkalom arra, hogy az orosz patriotizmus kedvére tobzódjon, lesz élő egyenes adásban közvetített csatarekonstrukció, korhű jelmezben vonulás, történészek minden apró részletre kitérő előadásözöne, Lermontov-szavalás, Tolsztoj-felolvasás, Háború és béke filmmaraton, Kutuzov-hasonmás verseny, és vélhetőleg őfelsége Nyikita Mihalkov sem fog tétlenkedni, ahogy az ilyenkor elvárható. Természetesen a blogunk is készül majd a jeles napon meglepetéssel.

Az ünnepségsorozat nyitányaként - nahát, nahát - egy nyitányról írok.

A XX. század elejéig Oroszországban is lassan változik a névdivat, az 1917-es forradalom azonban az élet ezen szegmensén is végigsöpör: megjelent a címben már említett betűszavakkal és neologizmusokkal tarkított orosz nyelv, "a szovjet újbeszél". Lenin halálával és Sztálin hatalomra kerülésével az enyhülést hozó NEP után megfagyott nem csak a politikai légkör, de a nyelv is: ekkor az "újbeszél" legfőbb tulajdonságai a klisék használata, a szabályozottság és a korlátozás (témák, szókincs és nyelvtan terén egyaránt). Valahogy ez is él mind a mai napig a szovjet-orosz nyelvről az emberek tudatában, persze joggal. Nézzük hát meg a szovjet személynevek birodalmát, amik ettől eltérően igen nagy változatosságot, s még több meglepetést tartogatnak.

Szentpéterváron társadalmi párbeszédet indítottak a Lahta-Centr-projektben érintett felek szombaton. Európa leendő legmagasabb épülete, a 462 méteresre tervezett felhőkarcoló a Gazprom új főhadiszállásaként fog funkcionálni. A projekt ellenzői több komoly problémára is felhívták a figyelmet, például az építési terület ingoványos talajára. De a Gazprom már októberben megkezdené az építkezést.