Oroszok

Régóta szeretném megfejteni az orosz konyha alapjainak titkát, szerencsémre ott van a polcon a viharvert, jó öreg szovjet-orosz szakácskönyvünk, a főzés ABC-jevel, a Könyv a finom és egészséges ételekről című. Ez a sztálini idők után rögvest (1954-ben) kiadott főzés-Biblia tulajdonképpen a magyar Horváth Ilona Szakácskönyvének megfelelőjeként is felfogható, ám sokkal színesebb, alaposabb annál, már csak terjedelme miatt is: egy vaskos, magas kötetről van szó. Kislányként alig bírtam megemelni, a szőnyegen csücsülve merültem el a színes, szagos, illatos képekben.

A tradicionális és korszerű étkek mellett, a szovjet élelmiszeripar vívmányait is megismerhetjük, a konzervek, befőttek mellett, az "űrkaják", azaz a por állagú leveseket, gyümölcsitalokat. A könyv meggyőző, az ember elhiszi, hogy nemcsak van mit enni, hanem dúskálhat a finom falatokban, a társasági és családi életét megfűszerezheti. Az igazság persze az, hogy sokszor nem lehetett beszerezni a könyvben bemutatottakat, a deficit, avagy a hiánygazdaság idején. Az ételek gyönyörűen vannak "tálalva", izgalmas, mégis egyszerű képek, világos vonalak, és precíz térfelosztás, harmonikus, letisztult kompozícióba rendezve, felesleges minták, kiegészítők nélkül.

A tengerek, folyóvizek ajándéka:

Maga a luxus: csokoládé és pezsgő:

Állítólag nem egyedülálló jelenség az oroszországi, múzeumi négylábú munkatárs, engem mégis meglepett amikor megtudtam, hogy a szentpétervári Téli Palotában cica-őrszolgálat működik. … ö-ö-ö, én csak szerettem volna bemutatni pár orosz macskafajtát, ehhez gyűjtöttem éppen anyagot, s közben olvasom, hogy nemrég tartották meg idén negyedik alkalommal az Ermitázsban dolgozó cicák (örökbefogadó) napját. Utánanéztem. A hír igaz.

És azt tudtátok, hogy az első élőlény, aki túlélte az űrutazást, Cigány volt? Jó, az 1947-es amerikai gyümölcslegyeket most nem számítjuk ide. Cigányt és Deziket, a két kiskutyát 1951 nyarán, július 22-én lőtték ki ballisztikus rakétával, 101 km magasságig emelkedtek fel, elérték a Kármán-vonalat, majd a kilövés helyétől, Kapusztyin Jartól kb. 20 kilométerre landoltak. Az egész utazás összesen 20 percig tartott.

A nagy utazás sémája

A tajga házigazdája a barna medve. Sok szibériai és (nem csak) orosz mese hőse, "kedves cammogó barátunk". Ezen a nyáron a Bajkál ÉNY-i partján lehetőségem adódott (bár viszonylag csekély), hogy állatkerten kívül is találkozzak vele. Kaptam is egy gyorstalpalót, hogy érdemes viselkedni ilyen alkalmakkor.

Ezt ne!

A tudósok szerint a medve "természete szerint nem életveszélyes", általában az ember teremt magának kilátástalan helyzetet. Ha a statisztikákat nézzük, a Bajkál környéki medve kiváltképp agresszív, az emberek megtámadásában a legmagasabb mutatókkal dicsekedhet. Ez persze nem tartott vissza minket, hogy az erdő sűrűjébe menjünk: nem mindennap járhatunk ilyen vadregényes tájakon.

Újabb vendégposzttal jelentkezik Tóth-Czifra András, politológus, politikai tanácsadó.Legutóbbi átfogó belpolitikai elemzése után, András, most a nálunk is többször tárgyalt Pussy Riot-ügyet helyezi tágabb politikai kontextusba. A szerző Oroszországról írt további elemzéseiért és kommentárjaiért keressétek fel No Yardstick című blogját, és a Twitter-ét.

Évek óta nem kapott akkora nyilvánosságot orosz bírósági tárgyalás, mint a Pussy Riot ügye. Nem csoda: ha nem lett volna elég a tavalyi választások óta tartó balhék miatti világméretű figyelem, a tárgyalás már önmagában is sok csámcsogni valót hozott. Elvégre ezúttal három mutatós fiatal hölgy került a bíróság elé a sokszor sótlan és a külföld számára nehezen megkülönböztethető ellenzéki figurák helyett. Három hölgy, akik a "puncilázadás" nevet viselő együttesben zenéltek. Akik mellett Madonna is kiállt, és akik mindvégig egyértelművé tették, hogy politikai okokból állnak a bíróság előtt. Annak ellenére vált ez az ügy az orosz kormány elnyomó politikájának egyik szimbólumává, hogy megítélése korántsem egységes, külföldön sem, de főleg nem Oroszországban. Az alábbiakban én nem is ítélkezem sem a lányok, sem bíráik felett, hanem inkább azt próbálom kibogozni, hogy valóban akkora felhajtást érdemel-e ez a sztori, amekkorát kapott.